[ Pobierz całość w formacie PDF ]
Dühösen, zavartan bámultam tizenhat kövemet a homokon, a tengerparton ülve, szemben a
tengerrel. Mert amilyen nehezemre esett széken vagy karosszékben ülni a merev lábam miatt, ugye
világos, olyan könnyedén üldögéltem a földön, a merev és a merevedQ lábam miatt, mert akkoriban
történt, hogy merevedni kezdett az egészséges lábam, mely persze csak annyiban volt egészséges,
hogy addig nem volt merev. Támasztékra volt szükségem a térdhajlatban, világos ugye, sQt a
lábszáram egész hosszában, a föld támasztékára. Míg így bámultam a köveimet, hitványnál
hitványabb kombinációkon rágódva, felmarkolva a homokot, mely átszivárgott ujjaim között, s
visszacsorgott a földre, igen, mialatt sikerült így ébren tartanom szellemem és testem egy részét,
egyszer csak hirtelen megvilágosodott elQttem, hogy talán elérhetem a célomat, és nem kell
növelnem a zsebeim számát, és a köveimét sem kell csökkentenem, egyszerqen fel kell áldoznom az
egyenletes terhelés elvét. E megvilágosodás értelmét, mely hirtelen kelt dalra bennem, mint egy
strófa Ézsaiás vagy Jeremiás könyvébQl, bizony csak nehezen tudtam megfejteni, különösen az
egyenletes terhelés fogalma okozott gondot, mert ezt nem ismertem. De végül rájöttem, hogy az
egyenletes terhelés fogalma nem jelenthet semmi mást, csak azt, hogy a tizenhat követ négy darab
négyes csoportra kell osztani, minden zsebembe négy-négy kQnek kell kerülnie, és a számításaim
azért vallottak kudarcot, csak azért látszott megoldhatatlannak a kérdés, mert elzárkóztam minden
egyéb elosztási lehetQség vizsgálatától. S az említett magyarázat alapján, akár jó volt, akár rossz,
végül eljutottam valamilyen megoldáshoz, igaz, nem túlzottan elegáns, de megbízható, igen,
megbízható megoldáshoz. Ma már elhiszem, hogy léteztek, sQt még mindig léteznek elegánsabb
megoldások, mint ez, amit megpróbálok leírni, igen, egészen biztos vagyok benne. És úgy vélem,
kissé több kitartással, kissé több makacssággal magam is rájöttem volna az említett megoldásokra.
De fáradt voltam, fáradt, fáradt, és gyáván beértem az elsQ megoldással, ha ugyan annak
nevezhetjük. Nem írom le az egyes részleteket, a gyötrelmet, melyen keresztül eljutottam a
megoldáshoz, csak bemutatom a maga ocsmány mivoltában. Semmi különöset nem kellett tennem,
csak (csak!) hat követ raknom, mondjuk, elQször a kabátom jobb zsebébe, mert még mindig ezzel, a
zsebbel kezdem, ötöt a nadrágom jobb zsebébe, és végül ötöt a nadrágom bal zsebébe, ezzel kész is,
kétszer öt, plusz hat, az tizenhat, és nincs több, a kabátom bal zsebébe már egy se marad, az
pillanatnyilag üres volt, mármint kövek nem voltak benne, szokásos tartalmát, no meg az
átmenetileg benne lévQ tárgyakat leszámítva. Mert mit gondoltok, hol rejtegettem a
zöldségeskésemet, az ezüstnemqt, a dudámat meg a többit, amit még nem is említettem, és talán
nem is fogok említeni? Jól van. Most már kezdhetem a szopogatást. Na, ide süssetek! Kiveszek egy
követ a kabátom jobb zsebébQl és szopogatom, aztán nem szopogatom, és a kabátom bal zsebébe
teszem, ami üres (mármint kövek nincsenek benne). Kiveszek egy másik követ a kabátom jobb
zsebébQl, szopogatom, majd a kabátom bal zsebébe teszem. És így tovább, amíg ki nem ürül a
kabátom jobb zsebe (szokásos tartalmát és az átmenetileg benne lévQ tárgyakat leszámítva), és amíg
az a hat kQ, amit egymás után szopogattam, át nem kerül a kabátom bal zsebébe. Most megállok, és
összpontosítom a figyelmem, nem követhetek el hibát: átteszem a kabátom jobb zsebébe, ahol
nincsenek kövek, az öt követ a nadrágom jobb zsebébQl, amit a nadrágom bal zsebében lévQ öt
kQvel pótolok, amit viszont a kabátom bal zsebében lévQ hat kQvel pótolok. Na most megint
egyetlen kQ sincs a kabátom bal zsebében, míg a kabátom jobb zsebében ismét vannak kövek,
mégpedig a megfelelQ kövek, vagyis nem azok, amelyeket az imént szopogattam, és most ezeket
kezdem szopogatni, egyiket a másik után, és átrakni a kabátom bal zsebébe, mivel biztos vagyok
benne, már amennyire ilyen kérdéseknél biztos lehet valamiben az ember, hogy nem ugyanazokat a
köveket szopogatom, amelyeket az imént, hanem újakat. És amikor kabátom jobb zsebe ismét
kiürül (kövek nincsenek benne), és az öt kQ, amit szopogattam, kivétel nélkül átkerül a kabátom bal
zsebébe, akkor újrakezdem az elQbbi elosztást vagy legalábbis hasonlót, azaz átteszem a kabátom
jobb zsebébe, mely ismét a rendelkezésemre áll, az öt követ a nadrágom jobb zsebébQl, ezeket hat
33
kQvel pótolom a nadrágom bal zsebébQl, ezeket pedig öt kQvel a kabátom bal zsebébQl. És már
kezdhetem is elölrQl. Folytassam? Nem, világos, hogy a szopogatások és cserék következQ sorozata
végén a kiinduló helyzet áll elQ, vagyis megint az elsQ hat kövem kerül a kezdQ zsebbe, a következQ
öt a nadrágom jobb zsebébe, s végül az utolsó öt a nadrágom bal zsebébe, ekképp mind a tizenhat
[ Pobierz całość w formacie PDF ]